Close
Július 17-én van a World Emoji Day, azaz az emojik világnapja, amelyet 2014 óta tartunk számon, és általában a Facebook is emlékeztet minket rá a neves napon. Mivel az emojik alapvetően határozzák meg nem csak napjaink online kommunikációját, de ezzel együtt a marketing világát is, ezért készültünk nektek egy kis „visszatekintéssel”, egészen az első smiley-tól napjaink emoji-készletéig.
Manapság már a legkomolyabb szektorokban is használnak emoji-kat, és a jelenség bőven túlmutat az egykoron használt smiley face-en. Az egész egy szabadúszó amerikai grafikus, Harvey Ball munkájával kezdődött, aki megalkotta azt a „smiley kultúrát”, ami a mai emoji használat alapjait fektette le. Ball a State Mutual Life Assurance Company nevű cégnek tervezte a mosolygó arcot, ami azt hivatott szolgálni, hogy visszaállítsa az alkalmazottak munkamorálját.
Harvey Ball egyébként mindösszesen 45 dollárt keresett az ikonikus smiley arccal, és sosem kért védjegyet a megalkotott képre. 1999-ben pedig megalapította a World Smile Foundationt, egy non-profit jótékonysági alapítványt, amely gyermekekkel kapcsolatos jó ügyeket támogatott.
Nos, a számítógépek megjelenését követően hamar világossá vált, hogy az írott szöveg nem elég kifejező: nincsenek meg ugyanis azok a nonverbális kommunikációs eszközök, amelyekkel teljes mértékben át tudnánk adni a mondandónkat vagy a mögötte húzódó érzelmeket. Nincs mimika, testbeszéd, térköz vagy éppen olyan paralingvisztikai tényezők, mint a hangnem vagy a hangsúly. Az emojik mindezeket segítették pótolni egy bizonyos szinten, így például, ha az üzenetküldő azt írta, hogy „Menj a francba” és megtoldotta egy „xD”-vel vagy egy mosolygós fejet ábrázoló jellel „:)” akkor egyből máshogy hatott az egész, mint csak úgy „pőrén”.
Bár én úgy gondoltam, hogy az „emoji” valahogy az angol „emotion” szóhoz köthető, nagyobbat nem is tévedhettem volna, hiszen nemhogy az „emotion” szóhoz, de még az angol nyelvhez sincs köze. Az emoji a japán „e” (kép) és a „moji” (karakter) szóból eredeztethető, ugyanis az első emoji gyűjteményt egy japán művész, Shigetaka Kurita hozta létre egy helyi telefonszolgáltató számára.
Fun fact: eleinte nem emoji-nak, hanem smiley-nak nevezték a különböző hangulatjeleket (Ball miatt), ami azt a paradoxont is megalkotta, hogy létező kifejezés lett a „szomorú smiley”.
Bizonyára sokunk emlékszik még az MSN-es időkre, a hosszas csetelésekre, a rezgetésre (ami roppant idegesítő volt), a „Nincs a gépnél” állapotjelzésre (ami tudjuk, hogy nem mindig ezt jelentette ugyebár…), na és persze nem utolsó sorban: az emojikra. Bár már az MSN kultúra előtt is használtuk ezeket a hangulatjelzéseket, az MSN mégis egy mérföldkő volt az emoji használatban. Miután rányomtunk az offline-online módra, hogy a partnereink – beleértve a crush-unkat – megkapja azt a bizonyos felugró értesítést, hogy online vagyunk, már indulhatott is a pirulós arcok küldözgetése. Persze, csak ha bejött a trükk, és ránk írt a Nagy Ő…
2022-ben már annyi emoji közül válogathatunk, hogy szinte nincs az a hangulat, dolog vagy tevékenység, amit ne tudnánk közölni hangulatjelek formájában. Nincsenek többé az Android, a Google vagy az iPhone rendszere közötti eltérések sem: az emojik javában össze vannak hangolva és minden eszközön megjelennek, még ha nem is feltétlenül ugyanúgy. Manapság több mint 3000 különböző fajta közül válogathatunk, és ez a szám folyamatosan nő, hiszen minden évben új és új emojikkal örvendeztetnek meg minket a tech-cégek.
Kövess Facebook-on! LinkedIn-en! Instagram-on! YouTube-on! TikTok-on!
Szolgáltatások:
