“Na jó, de kinek szól a termék vagy szolgáltatás? Kinek hirdessük? – Hát, őőő…mindenkinek!” Ez a párbeszéd szinte bármelyik marketing ügynökségnél elhangozhatott volna. Azonban ez az ártatlannak tűnő feltételezés az, amin a legtöbb kampány (és hirdetés) elcsúszik. Ugyanis ha mindenkinek kommunikálunk, akkor igazából senkinek sem igazán.
Ebben a cikkben pedig el is mondjuk miért, illetve rendet teszünk a fogalmak között, és segítünk, hogy olyan hirdetéseid lehessenek, amelyek valóban rezonálnak a potenciális ügyfeleid szükségleteivel. És így valóban bevételt generálhatnak számodra. Lássuk is!
A célcsoport a marketingben egy rendkívül fontos fogalom, segítségével ugyanis meghatározhatod, kinek érdemes egyáltalán kommunikálnod, és kinek nem. Ez az a pont, ahol első körben eldől, hogy a marketing fókuszált és hatékony lesz-e, vagy pedig “szétesik” és csak költség lesz.
De visszatérve az eredeti kérdéshez, röviden, tömören: azon emberek csoportja, akik a legvalószínűbb, hogy érdeklődni fognak a terméked vagy szolgáltatásod iránt, és reális esély van rá, hogy akár meg is vásárolják azt.
Ez számtalan demográfiai és egyéb ismérv mentén meghatározható, például:
Életkor: pl. 25-40 év közöttiek.
Lakhely: pl. főváros és agglomeráció.
Nem: pl. elsősorban nők.
Vagyoni helyzet: pl. átlag feletti jövedelem.
Életciklus: pl. kisgyermekes családok.
Ezek az adatok segítenek abban, hogy leszűkítsd a kört, ugyanakkor önmagában még nem mondják meg, hogy hogyan tudod megszólítani az adott célcsoportot. Éppen ezért lentebb megmutatjuk, hogyan tudod lépésről lépésre meghatározni a saját célcsoportodat, és miért fontos a buyer persona is ebben a folyamatban.
Mert enélkül lényegében vakon lősz. Vagyis hirdetsz. Vagy csinálsz bármit, ami az értékesítéssel és a marketinggel kapcsolatos.
Hogy jobban szemléltessük: képzeld el, hogy vadászni mész, és elkezdesz bekötött szemmel lövöldözni az erdőben. Nos, talán eltalálsz véletlenül egy nyulat, de a töltényeid 99%-a biztosan kárba vész.
Pont ilyen amikor célcsoport meghatározása nélkül hirdetsz: a költségvetésed (töltényed) fogy, és lehet, hogy “eltalálsz” 1-2 ügyfelet a hirdetéseddel, de a büdzsé 99%-át valószínűleg elégeted.
Ha a hentesárut mindenkinek hirdeti egy vállalkozás, de az egyre nagyobb teret nyerő veganizmus miatt a hirdetés mondjuk 10-15%-ban vegánoknak is megjelenik, akkor nem kérdés, hogy egy ajánlat/akció sem fogja őket meggyőzni, legyen az bármennyire jó.
Ez jó iránymutatást ad a populáris tartalmakról, de természetesen nem minden esetben mérvadó, hiszen a tartalomnak relevánsnak is kell lennie. Vegyük például a Coldplay koncert csókkamerás példáját. Amikor megtörtént ez a kellemetlen incidens, számos cég, szervezet és magánszemély felpattant a “trendvonatra” (de suta szó), és igyekezett saját márkájához igazítva valamilyen tartalommal előrukkolni. Számos kreatív videó és kép született, és sok márka ügyesen használta ki a helyzetet.
Na de most képzeld el azt, hogy te fogod magadat, és elkezdesz MOST erre a csókkamerás incidensre felfűzött tartalmakat posztolni. Hát mondanunk sem kell: roppant ciki lenne – ha egyáltalán bárki látná, mert elképzelhető, hogy az érdektelenség és az irrelevancia miatt az algoritmus rögtön hátra sorolna (és még ezzel járnál a legjobban).
A célcsoport meghatározása nem valamiféle humbuk vagy “kirakat-marketing”. Konkrét lépések mentén történik, és hacsak nem istenadta tehetségünk van a gondolatolvasásban, akkor nem kerülhetjük el.
A célcsoport meghatározását az alábbiak szerint kivitelezheted:
Ismerd meg a piacot és a versenytársakat: vizsgáld meg alaposan, hogy kik ők, milyen stílusban kommunikálnak, kik kommentelnek a posztjaik alá stb. Itt könnyen találhatsz egy olyan szegmenst is, akit ők MÉG nem próbáltak megszólítani. Ha például a város összes borbélya a hipszter szakállas fiatalokat célozza, akkor te megcélozhatod helyette a konzervatívabb, 40-50-es korosztályt, akik a klasszikus kiszolgálást és fazont keresik.
Értsd meg mélyrehatóan a saját termékedet/szolgáltatásodat, és azt, hogy a fogyasztó mely problémáját oldja meg. Ha például egy drága szoftvert árulsz, amivel a cégvezetők időt spórolhatnak, a célcsoportod nem a “cégek”, hanem azok a “cégvezetők”, akiknek nincs idejük adminisztrációval foglalkozni, de van pénzük a kényelemre.
Definiáld a demográfiai tényezőket: itt szűrheted ki a számodra nem releváns embereket, így azokat akiknek nincs elegendő jövedelmük, túl messze laknak vagy éppen túl fiatalok. Ha például pénzügyi szakemberként nyugdíj-megtakarítást akarsz hirdetni, hiába tény, hogy a huszonéveseknek is gondolni kéne rá, nem ők lesznek a fő célcsoportod, hanem a 40-55 év közötti korosztály, akiknek már van egzisztenciájuk és a horizonton látják a nyugdíjas éveket.
Értsd meg még jobban a motivációkat: Ha valaki magánfogászatot keres, akkor nagy valószínűséggel nem a luxust keresi, hanem a fájdalommentes, gyors és színvonalas ellátást.
Teszteld élesben és hangold tovább: természetesen a feltételezéseink nem mindig fedik a valóságot. Az első célcsoport-meghatározás csak egy hipotézis, amit élesben is tesztelni kell. Ha például azt hitted, a fiatal párok veszik majd a design bútorokat, de a hirdetésedre a 45+os, egyedülálló nők kattintottak a legtöbbet, akkor itt az idő felülvizsgálni a célcsoportot! Vagy éppen képezni még egyet.
A buyer persona a célcsoport meghatározás része, lényegében annak utolsó lépése – tehát nyugodtan “add hozzá” az előző lépésekhez. Ez dióhéjban egy kitalált személy, aki a célcsoportod egy tipikus tagja.
Ezt a köznyelvben “általánosításként” is leírhatnánk, hiszen ilyen például, amikor valaki a szomszédjáról latolgat: “Persze, hogy ilyen zsémbes, hiszen itt van 46 évesen, a felesége elhagyta, a munkáját utálja, és egy kutyával él egy panellakásban, mialatt alig jön ki a fizetéséből”. Nyilván nem ismeri az illető pontosan a szomszédját, mégis, a körülményei alapján következtetéseket von le a viselkedésére/személyiségére nézve.
De térjünk vissza egy valós buyer persona-hoz: Például:
“Precíz József, aki szombat reggel már füvet nyír, állandóan siet, feszült a munkája miatt, és nyugalomra, rendre és hatékonyságra vágyik. Szereti a minőségi szerszámokat és eszközöket, amikkel időt takaríthat meg.”
Ha ismerjük ezt a gondolkodásmódot, akkor a kérdés már nem az, hogy mit adunk el, hanem az, hogyan szólítjuk meg őt. Gondolj bele, mennyire máshogy hat a következő két üzenet:
“Vegyél fűnyírót 1500 Wattos teljesítménnyel!”
vagy:
“Szeretnél végezni a fűnyírással fele annyi idő alatt, hogy többet pihenhess? A nyugodt hétvégékhez tervezett modern XY fűnyíró megoldja a problémát”
És hogy miért kell ez is? Mert az emberek érzelmi alapon döntenek, de racionális érvekkel indokolják meg. Ahogy Precíz József sem azzal fog hencegni a szomszédjának, hogy mennyit tud pihenni, hanem hogy mennyire gyors az 1500 Wattos fűnyírója. A mi dolgunk tehát az, hogy előbb eltaláljuk az érzelmi motivációt, és csak utána támasszuk alá azt technikai paraméterekkel.
Szeretnél szakértő segítséget? Tudj meg többet szolgáltatásunkról:
Mit jelent ez?
Dióhéjban ez azt jelenti, hogy a hirdetéskezelési szolgáltatásunk elérte az egyik legmagasabb kitüntetést, így a Google által bizonyítottan maximalizáljuk az ügyfeleink kampányainak sikerességét.
Szolgáltatások:
Copyright © 2025 – Minden jog fenntartva – rev.2.52
